Mint minden védikus ünnepet a Navarátrit is az asztronómia és asztrológia határozza meg. Ez is mutatja, hogy a védikus társadalom összhangban élt a kozmikus eseményekkel, tiszteletben tartotta a természet törvényeit. Nem akarta legyőzni ezeket az erőket, helyette harmonikus együttélésre törekedett a világ rendjével. Mai világunkban nehéz elképzelni, hogy egy társadalom minden szokásával és teljes életfelfogásával a természet ezen ciklikus táncát követte és ünnepelte. A régi korok emberei behatóan tanulmányozták az asztronómiai és a természeti jelenségek olyan változásait, mint a Nap mozgása az egyenlítő mentén, a napfogyatkozás, vagy az évszakok váltakozása. Tudatosan vizsgálták ezen események emberekre gyakorolt pozitív vagy negatív hatásait. Megfigyeléseikkel mindig a negatív hatások elhárítása, enyhítésére és a pozitív hatások erősítésére törekedtek. A fesztiválok, ünnepségek és rituálék mind a mai napig azt a célt szolgálják, hogy megerősítsék az elménket és az univerzális gondviselésbe vetett hitünket az adott napon kiaknázható kozmikus energiák segítségével.
Mivel a Nap és a Hold különösen erős hatást gyakorolnak az élőlényekre, ezért a védikus ünnepek kijelölését is ezen két égitest egymáshoz viszonyított pozíciója, valamint a Nap aktuális égi helyzete (szoláris hónap) határozza meg. Míg a Nap egy év alatt járja végig az állatöv jegyeit (zodiákust), a Hold 28 nap alatt teszi meg ugyanezt az utat. Ennek alapján beszélhetünk szoláris és lunáris (vagy hold)hónapokról. Az ünnepségek időzítésekor legtöbb esetben a holdhónap (Masa) és a holdhónap egy bizonyos napjának (Tithi) kombinációja lesz az irányadó. A Nap és a Hold aktuális pozíciójának ilyen szintű figyelembevétele teszi lehetővé, hogy a megfelelő szoláris és lunáris energiák érvényesüljenek az ünnepnapokon, ahogyan a Navarátri esetében is.
A Navarátri kilencnapos ünnepségsorozata (szanszk. „nava” - kilenc; „ratri” - éjszaka) Aswija hónapban, újholdkor (Prathama Tithi) kezdődik, amely holdhónap a szoláris szeptember-október hónapok időszakával esik egybe. Ilyenkor a Nap a Szűz csillagjegyben tartózkodik, a Hold pedig 0'-12'-os szöget zár be a Nappal a látható égbolton.
Tehát a Kilenc nap kezdetén a Nap és a Hold a Szűz jegyében áll együtt, az ünnepség ideje alatt a Hold pedig 12'-ról 108'-ra távolodik el a Naptól. A 108-as szám különleges szimbolikájáról egy következő cikkben fogok bővebben írni.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen akkor van ez az ünnep, amikor a Nap és a Hold a Szűz jegyében haladnak. A Szűz a zodiákus hatodik háza. A hatos ház pedig az ellenségeinket jelöli, ha bármilyen bolygó van a hatos házban az a bolygó nehézségeket okoz nekünk. A Nap sem érzi túl jól magát itt ereje gyengül. A Nap a vezér a naprendszerben, szimbolizálja az csillagszülött lelket és a Dharmát. Ezért jön Ma Durga, hogy segítségünkre legyen a lélek ellenségeinek a legyőzésében, vagyis a belső ellenségek ellen veszi fel a harcot, hogy helyreállítsa a dharmát. Tíz kezébe fegyvereket kap az istenektől, kardot Ganeshától, trisulát Shivától, szudarsana csakrát Visnutól, villámot Indrától, nyilat és nyílvesszőt Váyutól, lándzsát Agnitól, kagylókürtöt ad Varuna, lótuszt Brahma, fejszét Viswakarma, kígyót Shiva.
A hatos ház(Szűz) uppachaya ház is, és a napi munkával és erőfeszítésekkel kapcsolatos, a jobbítás vágya itt eredményeket hoz, és idővel a fejlődés garantált.
Azok, akik követik a spirituális ünnepeket, ezt a kilenc napot Maa Durga (vagyis Parvati istennő harcos alakja) kilenc alakjának, az univerzális tudatosság különféle formákban megmutatkozó istenanyjának szentelik.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése